A „Múzeumi esték” előadássorozat keretében 2025. november 20-án Debreczeni János népi iparművész, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja „Mezőberény népművészeti értékei” címmel tartott előadást a szőttesekről és a viseletekről.
Az előadó hangsúlyozta, a több nemzetiségű Békés megyében Mezőberény az egyetlen olyan település, amelyben jelentősek a magyar, a német és a szlovák szőttesek. Sőt, meghatározó a takács hagyomány is, mivel a megyében itt létesült az első szövőgyár.
Azt, hogy melyik nemzetiség milyen színeket használt szívesebben, azt az általános ízlésvilág, a hagyománytisztelet, az identitástudat, majd később a divat határozta meg. A magyar szőtteseken a piros színű díszítmény volt a jellemző.
Mezőberényben a halotti textíliák – Békés megye más szlovák településeihez hasonlóan – a szlovákoknál a leggazdagabbak. Megtalálhatók a halotti szertartás abroszai, a virrasztáskor és temetésen a pap elé tett asztalra terített abroszok, valamint a halotti torra készített törülközők. A gyász színe már akkor is a fekete volt.
Az előadó kifejtette, a takácsmesterséget 1754-ben említik először. Akkor az összeírt nyolc mesteremberből egy volt takács, de 1823-ban már hárman dolgoztak. A szövőipar kialakulása 1882-től számítható, ekkor a Mezőberényi Népnevelési Egylet a Békéscsabán működő szövőiskolába egy asszonyt küldött tanulni. Tíz év múlva, 1892-ben állami megrendelésre 110 szövőszéken – bedolgozó rendszerben– üzleti vállalkozás indult. Tehát ez volt az első berényi szövőüzem. Ezzel egy időben hat takácsmester is dolgozott.
Mezőberényben külön színfoltot jelentett a szlovákok öltözködése. Ők alkották a település legzártabb közösségét, hagyományaikhoz szívósan ragaszkodtak, így a régies formákat tovább őrizték, mint a másik két nemzetiség.
Az öltözködést a nemzetiségi hovatartozásnál jobban meghatározta a társadalmi helyzet. Találó az az osztályozás, mely a település lakosságát viseleti szempontból szegényekre, gazdagokra és iparosokra osztotta. A ruházkodásban a nagygazdák vezettek, lányaik irányították a divatot, vasárnap már az első harangszó előtt megjelentek a templom előtt, hogy ruhatárukat bemutassák.