A szép számú hallgatóság előtt elmondta, hogy Orlai 1822-ben felvidéki szlovák származású családba született. Épp ezét nyáron a Kerékpárral őseink földjén elnevezésű túrasorozaton a szlovák ősök földjét fedezik fel az Alföld Turista Egyesület tagjai. Orlai a gimnáziumot helyben végezte, kevésbé ismert, hogy Mezőberényben működött a megye első gimnáziuma. Előbb Sopronban tanult tovább, Petőfi ugyanitt katonáskodott, majd mindketten Pápára mentek. Mikor itt tanultak, akkor Orlai még költő akart lenni, Petőfi színész, Jókai pedig festő. A pápai múzeum őrzi Orlai első verseit.
Körösi Mihály kifejtette, hogy Orlai a Pápán megszerzett jogi diplomával Békés megyébe jött, de itt nem sokáig maradt, hamarosan Pesten tanult festészetet, majd báró Wenckheimné Orczy Terézia támogatásával a bécsi akadémiára ment, ott festette meg első történelmi tárgyú képét, Szent István ébredésé-t. Később – már a szabadságharc leverése után – Münchenben tanult akadémiai festészetet. Itt készül el A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása című képe. A király képében sokan Petőfi arcát vélték felfedezni.
Az előadó hangsúlyozta, Orlai festményein erkölcsi dilemmákat jelenít meg. Ilyen műve például a városháza dísztermében látható Coriolanus. A történet szerint ő sikeres római hadvezér volt, de nem kapott magas pozíciót, ezért átállt az ellenség oldalára, és saját városa ellen fordult. Anyja, felesége és gyermekei könyörögve mentek elébe, hogy ne pusztítsa el Rómát.
Körösi Mihály szólt arról, Orlai élete tragikusan végződött, 1877-ben meghalt a lánya, a következő évben a fia és a felesége, majd hosszú szenvedés után 1880-ban, viszonylag fiatalon ő maga.
